WIZZ Guides Logo

Ön itt van: Kezdõlap » Úti célok » Budapest

Adatok

  • Terület: 525.16 km² (202.8 sq mi)
  • Hívó kód: +36
  • Pénznem: Forint (HUF)
  • Népesség (becsült): 1,721,556
  • Hivatalos nyelv: Hungarian
  • Idõzóna: CET (UTC+1)

Budapest – Látványosságok

A Budai Vár

A Várat a Várhegy déli oldalán találjuk. Ezt a középkori palotát a török megszállás alatt már lerombolták, ezek után csak az épület megerősített falai maradtak meg, mementoként. Ezután a területet feltöltötték, hogy az újabb, grandiózus barokk várat felépíthessék, amelyet Mária Terézia idején kezdtek, majd folytattak a 19. században, magyar kezdeményezésre. A várat kifosztották a II. Világháború alatt. Sajnos egy olyan rész sem maradt, ahol felidézhetnénk, milyen volt a csillogó lakosztályok egyike, vagy a volt uralkodók otthonának belseje. Manapság fontos kulturális intézményeknek és múzeumoknak ad otthont: a Magyar Nemzeti Galériának, a Nemzeti Széchényi Könyvtárnak, a Kortárs Művészeti Galériának, és a Budapesti Történeti Múzeumnak.

Barlangrendszer

A Várhegy másik érdekessége, hogy az itt épült budai házak jelentős részében találunk pincéket, amelyek több emelet mélyre nyúlnak. Ezek a pincék egy hosszú, kilométereken át tartó folyosórendszerre vezetnek, amely a középkorból maradt fenn, és a háború idején is jó célokat szolgált.

A Szentháromság tér

A tér a Várkerület központi részén fekszik, amely a monumentális Szentháromság szobornak, a szépen megőrzött régi Budai Városházának, valamint a világhíres Mátyás templomnak ad otthont. A környék legjobb éttermeit és boltjait is itt találjuk. A Magyar Kultúra Alapítványban pedig a Magyar Borok Házát is meglátogathatjuk.

Mátyás templom

A templom nevét a legnagyobb királyról, Mátyásról kapta, aki kétszer is házasodott a templom oltáránál. A katedrális majdnem olyan régi, mint a Budai Vár, emellett számos koronázási ceremóniát tartottak már itt. Minden király és uralkodó otthagyta kézjegyét a templomot, egészen a törökök 1541-es budai megszállásáig, akik egy mecsetté alakították, valamint lemeszelték a freskókat, amelyek így később újra előkerültek.

Nagyvásárcsarnok

Budapest legnagyobb és leggazdagabb belső piacát a 19. század végén építették, amikor a kültéri piacok már nem elégítették ki a növekvő város igényeit. Öt csarnok építését kezdték meg, ezek közül a Nagyvásárcsarnok volt a legvonzóbb és legérdekesebb. Neo-gót építészete egy letűnt korhoz köti az épületet, ugyanakkor acélszerkezete, valamint belső berendezése a modern funkcionális építészet jeleit mutatják.

Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum a magyar klasszicizmus egyik legkiválóbb példája. Itt a magyar történelmet kezdeteitől egészen az 1990-es évekig követhetjük végig. Az épület a Magyar Szentkoronának és a Koronázási Ékszereknek is otthont adott, de 2000 január elsején a Parlamentbe költöztették. Az itt látható maradványok a római időszakra, a középkorra és a modern időkre mutatnak. A múzeum kulcsfontosságú szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharc idején, és így egyik szimbólumává vált; ezért a magyarok itt tartják megemlékezéseiket március 15-én.

Parlament

A századforduló végén épült Parlament hamar a város, valamint a Duna-panoráma egyik fő látványosságává vált. Az eklektikus épület számos kis oszlopával és csipkézett díszítésével, a főváros egyik legdekoratívabb látnivalója lett. Emellett a világ egyik legnagyobb nemzeti érdekű épületeként tartják számon.

Margitsziget

Budapest legszebb zöldövezete a Margitsziget, a Duna közepén található a Margit-híd és az Árpád-híd között. Eredetileg három sziget volt itt, a Spa, Pictor és a Nyulak-szigete. Ezeket a 19. században, folyóterelési munkákkal alakították ki, így keletkezett a 2,5 kilométer hosszú sziget. A szigetet már a római időkben is lakták; a középkorban a szerzetesek nyugalmáért, a királyok pedig kiváló vadászati lehetőségéért szerették. A sziget Margit nevét viseli, IV Béla Király lányáét, aki lemondott az életről, és a sziget zárdájába vonult, miután túlélte a tatárok támadásait a 13. században. A 15. századi török megszállás hirtelen véget vetett a sziget kolostora virágzásának. Évszázados elhagyatottság után, a szigetet újra megnyitották a 19. században, ekkor egy park és egy szórakoztató központ várta a látogatókat. A park gyönyörű és nagyon változatos: évszázados gesztenyefák, angol, japán és franciakertek, amelyek apácazárdák romjait rejtik; emellett egy régi víztorony, és számos sportközpont várja az ide érkezőket. A szigeten találjuk Budapest legnagyobb nyitott uszodáját is, a Palatinust, valamint egy remek kültéri színpadot is.

Sziget fesztivál

A Sziget Európa egyik legnagyobb kulturális és zenei fesztiválja, 1993 óta olyan csapatokat vonultatott fel, mint Frank Zappa, The Stranglers, Iggy Pop, David Bowie, az REM és az Iron Maiden. A fesztivált minden év augusztusában rendezik meg, 2009-ben már 16. alkalommal.